Vitathatatlanul mély benyomást tett Franz Kafka, a prágai születésű, zsidó származású író a korabeli és a kortárs irodalomra egyaránt. Munkái birtoklása felett pedig napjainkig viták zajlanak.
Az író jó barátja, Max Brod, aki maga is egyéni hangú elbeszélő volt, sok kiadatlan és kiadott kéziratot vitt magával Csehország német megszállásakor, 1939-ben Palesztinába, Németország pedig azért ragaszkodik a hagyatékhoz, mert Kafka németül írt.
Max Brod azt akarta elérni, hogy a hagyaték maradjon Izraelben. 1968-ban meghalt és végrendeletében titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta a Kafka-kéziratokat azzal, hogy majd adja át azokat az izraeli államnak. Meghalt az asszony is, két lányára szállt a hagyaték, ők nem akarják átadni azt az államnak, s most pereskednek, mert a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár bírósági eljárást kezdeményezett ellenük visszamenőleg is, anyjuk ugyanis törvénytelenül adta el külföldön A per kéziratát.