Irásművek

Richard Holbrooke-ról neveztek el egy eddig is létező amerikai irodalmi díjat. Az életműért járó Dayton Irodalmi Békedíjat először 2006-ban adták át. A díj alapítását a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodás inspirálta, amelyet Holbrooke hozott tető alá 1995-ben. A díj nevének megváltoztatásával a tavaly decemberben, 69 esztendősen elhunyt Holbrooke emléke előtt akarnak tisztelegn.

Holbrooke özvegye, a magyar származású író-újságíró Kati Marton a férje iránti különös tisztelet megnyilvánulásának nevezte a díj átkeresztelését. Mint mondta: Kingsolver munkássága összhangban van férje humanizmusba és az emberiség tökéletesíthetőségébe vetett hitével. Az írónő munkáiban megjelenő mély optimizmus is Holbrooke sajátja volt. "Utolsó lélegzetéig optimista volt. Nem hitte, hogy bármilyen háború is elkerülhetetlen lenne" - fogalmazott az özvegy, aki maga kívánja átadni a díjat. Az életműdíjon kívül a fikciós és a dokumentáló műfajok idei díjazottjainak nevét később jelenti be a szervezet.

/hvg/

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) 43. vándorgyűlésén adta át az idei Fitz József-könyvdíjakat csütörtökön Pécsen a tanácskozást megnyitó Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.

A hetvenöt éves múlttal rendelkező egyesület plenáris ülésén a miniszter külön hangsúlyozta, "elengedhetetlen, hogy a hátrányokkal élők is hozzájussanak a könyvtári szolgáltatásokhoz, ahogy az is, hogy a kutatóink itthon is elérhessék a releváns információkat".
Az év legértékesebb könyvtári köteteinek járó Fitz József-díjra a látogatók visszajelzései alapján a könyvtárosok tesznek javaslatot az MKE elnökségének.
Ebben az esztendőben az elnökség három művet jutalmazott: G. Szász Ilona a General Press Kiadónál megjelent A Mindentvarró tű, Imrehné Sebestyén Margit az Apáczai Kiadó gondozásában megjelent Divatok és korok című alkotását, valamint a Sorsával tetováltan önmaga: válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből című, Török Petra szerkesztésében, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a hatvani Hatvany Lajos Múzeum közös kiadásában megjelent kötetet.
A Fitz József-könyvdíjat 1988-ban hozta létre az akkori Művelődési Minisztérium a Magyar Könyvtárosok Egyesülete közreműködésével. A díj névadója Fitz József (Brassó, 1888 – Budapest, 1964), jeles könyv- és nyomdatörténész, könyvtártudományi író volt. Nevéhez fűződik a pécsi egyetemi könyvtár újjászervezése; 1933-tól 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtárt vezette.

65 éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarország jelenleg is hivatalos fizetőeszközét, a forint pénzrendszert. Úgy tűnik, néhány évig még biztosan marad a forint a magyar pénztárcákban, ezért a következőket illik tudni:

Az ötszáz forintoson II. Rákóczi Ferenc ismert Mányoki-ábrázolásához a sárospataki vár látképe párosul.

Az ezer forintos előoldalán Hunyadi Mátyás portréja, személyéhez kapcsolódóan a bankjegy hátoldalán a visegrádi reneszánsz palota egy részlete, a Herkules kút látható.

A kétezer forintoson Bethlen Gábor jelenik meg, a bankjegy hátoldalán tudósai körében látható.

Gróf Széchenyi István arcképéhez az ötezer forintos bankjegyen a nagycenki kastély épülete társul, míg a Szent Istvánt ábrázoló tízezer forintos bankjegy hátoldalán Esztergom látképe tűnik fel.

A bankjegysorozat legmagasabb értékű címletén, a húszezer forintoson a "haza bölcsé"-re, Deák Ferencre emlékezünk. A bankjegy hátoldalán a régi képviselőház látható.

/Magyar Hírlap/

Meghalt Komacu Szakjo, a japán sci-fi irodalom legismertebb alakja, a műfaj egyik szigetországi meghonosítója.

Legismertebb regényét, a Nippon Csinbocu-t tucatnyi nyelvre fordították le, magyarul A sárkány halála címmel jelent meg 1985-ben. A regény a földrengések, vulkánkitörések és cunami következtében a Csendes-óceánba süllyedő Japán elpusztulását írja le.

A katasztrófaregény 1973-ban jelent meg, és még abban az évben megfilmesítették. A könyv több mint négymillió példányban kelt el csak Japánban, ahol gyakoriak a pusztító földrengések, mint például a 21 ezer ember életét követelő és súlyos atomerőmű-balesetet előidéző március 11-i földrengés és szökőár.

Komacu a kiotói egyetemen szerzett diplomát, egy évig dolgozott egy gazdasági magazinnál, és forgatókönyveket írt filmvígjátékokhoz, mielőtt belevetette magát a tudományos-fantasztikus irodalomba. Nemzetközi vásárok és kiállítások szervezésében is részt vett.

Háromhavonta megjelenő magazinjában legutóbb az nyilatkozta, hogy szeretne addig élni, hogy láthassa, hová fejlődik Japán a március 11-i katasztrófa után. Azt mondta, nem is kétséges, hogy hazája leküzdi a természeti csapás okozta válságot és képes lesz "megvalósítani egy utópiát".

/kultura.hu/

Cesare Pavese-díjjal tüntetik ki augusztusban Umberto Ecót.
A 79 esztendős tudós, filozófus, író tavaly megjelent Il cimitero di Praga (A prágai temető) című regényéért kapja a rangos olasz irodalmi elismerést.

Eco mellett idén Aldo Cazzullo újságíró, a Viva l'Italia című kötet szerzője,Andrea Riccardi világhírű történész, II. János Pál pápa életrajzírója, illetve a Ne valeva la pena című maffiaellenes könyv szerzője, Armando Spataro milánói államügyész részesül az elismerésben.

A múlt század elején alkotó Cesare Pavese olasz költő és regényíró tiszteletére alapított díjat több irodalmi kategóriában osztják ki évente. Idén 28. alkalommal adják át augusztus 28-án a művész egykori szülőfalujában, Santo Stefano Belbóban.

/híradó.hu/

Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616) spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote megálmodójának földi maradványait keresik a trinitárius rend madridi kolostorában.

Cervantest az otthonához közeli kolostorban helyezték végső nyugalomra 1616-ban, földi maradványai 1673-ban tűntek el, amikor a rendházban nagyszabású átépítés folyt. Egyes források szerint a csontokat egy másik kolostorba szállították át, majd később visszahozták, ám senki sem tudja, hogy az épületegyüttesen belül végül is hol temették újra.
A kutatáshoz engedélyt adott a helyhatóság, ahogy a madridi érsekség is.
A történészek és régészek reményei szerint, amennyiben fellelnék Cervantes földi maradványait, arcrekonstrukciót végezhetnének, ugyanis Don Quijote megálmodójáról egyetlen hiteles portré sem maradt fenn. Az egyetlen ismert arcképet Juan de Jauregui (1583-1641) spanyol festő festette jó húsz évvel Cervantes halála után.
A csontok elárulhatják azt is, hogy miben hunyt el az író, aki iszákos hírében állt, s akivel a feltételezések szerint májzsugor végzett.

A Google könyváruházában is elérhetőek lesznek az októberben megjelenő Harry Potter e-könyvek a keresőcég bejelentése szerint. A hírek szerint a Kindle tulajdonosok sem maradnak le a mű digitális változatáról.

Bár egészen természetesnek hangzik, hogy egy ennyire népszerű könyv elektronikus változata elérhető legyen a Google Books-on is, a helyzet korántsem ennyire egyszerű. A varázslótanonc történeteit bemutató könyvek digitális változatait ugyanis kizárólag a mű szerzője, J.K. Rowling által a múlt hónapban indított Pottermore nevű weboldalon keresztül értékesítik.

Voltak, akik a Google bejelentése miatt úgy gondolták, hogy a Harry Potter könyvek nem jelennek majd meg az Amazon e-könyvolvasóján, a Kindle-en sem. A helyzet azonban más, a Techcrunch technológiai portálnak nyilatkozó Amazon szóvivő elmondta, hogy szorosan együttműködnek a Pottermore-al annak érdekében, hogy a Kindle felhasználók is olvashassák a sorozat epizódjait digitális formában.

Az biztos azonban, hogy mind a Google, mind az Amazon mindent elkövet, hogy meglovagolja a Harry Potter sikerét, hiszen a papír alapú könyvekből világszerte mintegy 450 milliót adtak el.

/dr.info/

A Márai Sándor Emlékkörúton az érdeklődők az íróhoz és családjához köthető helyszíneket járhatják végig Kassán és Budapesten. Az emlékkörutat pénteken, július 22-én avatták fel Kassán. Ennek lényege, hogy a hazaiak és az idelátogató turisták végigjárhassák és megtekinthessék a Máraihoz köthető helyszíneket, egyebek mellett kassai szülőházát, a Thália Színház Márai stúdióját, az egykori Megay cukrászdát - ahol az író megismerkedett későbbi feleségével -, a 2004-ben leleplezett Márai szobrot, a Márai Emlékházat, továbbá a Grosschmid család kedvenc kirándulóhelyét, a Bankót.

A négy nyelven (magyar, szlovák, angol, német) kiadott térképek elkalauzolnak budapesti helyszínekre is, így például a Márai által kedvelt Centrál Kávéházba, a Margitszigetre, vagy a Rudas gyógyfürdőbe.
Az emlékkörutat bárki végigjárhatja egyénileg vagy csoportosan, akár idegenvezetővel is. A térképekből Kassának 10 ezer darab jutott, míg Budapesten 5000 darab lesz elhelyezve a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

/mixonline/

Háromszázkilencven éve, 1621. július 8-án született Jean de La Fontaine, az állatmeséiről ismert francia költő, meseíró. Az MTI Sajtóadatbank portréja a francia íróról:

Champagne tartományban, Chateau-Thierry településen látta meg a napvilágot jómódú hivatalnokcsaládban. 1641-ben, szülei óhajának engedve Párizsba ment egy papi iskolába, de hamar rájött, hogy a szerzetesi élet nem neki való, és másfél évvel később elhagyta az intézményt. Ekkor jogi tanulmányokba fogott, és 1649-ben diplomát is szerzett. Még egyetemi évei alatt feleségül vette az akkor 14 és fél éves Marie Héricart-t, aki csinos hozományt vitt a házasságba, így anyagi gondjaik nem voltak. 1653-ban megszületett egyetlen gyermekük, Charles, ám néhány évvel később, 1658-ban elváltak.
La Fontaine 1652-ben megörökölte apja hivatalát, "a vizek és erdők felügyelője" lett. Amikor azonban csak ideje engedte, Párizsba utazott, ahol társaságokban forgott, kapcsolatokat épített ki. 1657-től támogatói közé tartozott a gazdag pénzügyminiszter Nicolas Fouquet, neki ajánlotta egyik legszebb költeményét, az Elégia a vaux-i nimfákhoz címűt. La Fontaine Fouquet kegyvesztettsége után is hű maradt támogatójához, ezzel azonban sikerült kivívnia XIV. Lajos és az új pénzügyminiszter, Colbert haragját, amely soha nem is enyhült meg a költő irányában.
1672-ben szülőhelyét és hivatalát is elhagyva végleg Párizsba költözött, ahol már csak az irodalomnak szentelte életét. 1673-tól Madame de la Sabliere házában élt, akinek szalonja tudósok, filozófusok és írók nevezetes találkozóhelye volt. Az asszony halála után az Hervard házaspár vette pártfogásába a költőt, aki a társaságok kedvelt alakja lett, sok jóakarója volt az udvarban és a nemesség körében is. Otthonosan mozgott mindenhol, de legjobban a "hasonszőrűek", az írók társaságát szerette. 1684-ben a Francia Akadémia tagjai közé is beválasztották.
A különc, ám mégis népszerű és közkedvelt költő 74 éves korában, 1695. április 13-án halt meg Párizsban.
Életművének csúcsát meséi jelentik, amelyek 1668 és 1693 között 12 kötetben jelentek meg. A mesék tartalmát, témáját nem ő találta ki, sokat merített Aiszóposz hagyatékából, illetve a kelet-ázsiai mesekincsből. Miniatűr drámákat és komédiákat írt, fordulatos cselekménnyel, jól jellemzett figurákkal. Meséiben nagyrészt állatokat szerepeltet, olyan rájuk jellemző vonásokkal, amelyekből emberi tulajdonságok rajzolódnak ki, és többnyire az emberi gyarlóságok bírálata olvasható ki belőlük. Állítólagos lustasága ellenére igen termékeny szerző volt, írt sokféle alkalmi verset, drámát és prózai műveket is, például a könnyedén olvasmányos Pszükhé és Cupido szerelmei című regényt, valamint a frivol és erotikus Sólyom, illetve A szerelmes kurtizán című elbeszéléseket.
Magyarra már a XVIII. századtól ültették át meséit, a XX. században pedig Kosztolányi Dezső és Radnóti Miklós fordította az általuk is szeretett és nagyra becsült költő műveit.

Július második hétvégéjén idén hatodik alkalommal is lesz Ghymes Fesztivál a Balaton északi partjának kedvelt turistacélpontjain elhelyezkedő vidékén. A tavalyihoz hasonlóan ezen a nyáron is Tapolca, Hegymagas és a Szent György-hegy adnak méltó helyszínt az összművészeti fesztiválnak, ahol a jelen és a múlt, valamint az irodalom, a színház, a zene és a tánc jól megférnek egymás mellett.

A július 8-10-ig tartó Ghymes Fesztivál kihagyhatatlan kulturális program és kikapcsolódás lesz a badacsonyi borvidéken nyaraló hazai és külföldi turisták számára egyaránt, valamint azok számára is, akik ezen a nyáron esetleg csak egy rövidebb kiruccanást engedhetnek meg maguknak a Balaton környékén. A változatos programfelhozatal mellett idén is lesz  kirakodóvásár, kézműves foglalkozások, Szent György-hegyi borok kóstolója, a jó ital után megéhezőket pedig lacikonyhákkal várják.

(kultography/

Kereshető és letölthető formátumban az internetre kerül a brit nemzeti könyvtár, a British Library - szerzői jogokkal már nem védett - negyedmillió könyve, kiadványa.

Az internethasználók a könyvtár és a Google stratégiai együttműködése révén ingyen juthatnak majd hozzá több mint 250 ezer 1700 és 1870 között készült kötethez - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján a British Library.

A brit nemzeti könyvtár gyűjteményében 14 millió könyv és csaknem 1 millió folyóirat található.
A digitalizálási törekvések már tavaly elindultak, ekkor mintegy 40 millió oldalnyi újság - köztük 350 éves kiadványok - elektronikus feldolgozását jelentették be.

Az MTA Modern Filológiai Társasága pályázatot hirdet "Az év szakdolgozata" címmel - nyelvtudomány, irodalom- vagy kommunikáció- és médiatudomány témakörben.
A társaság folyóirata, a Filológia.hu (http://www.filologia.hu) azoknak a végzett hallgatóknak a jelentkezését várja, akik 2010-ben vagy 2011-ben védték meg szakdolgozatukat nyelvtudomány, irodalomtudomány vagy kommunikáció- és médiatudomány témakörben. Idegen nyelvű dolgozattal is lehet pályázni.

A munkákat a Filológia.hu folyóirat szerkesztőbizottsága, a szakterület elismert szakemberei fogják bírálni. A legjobbnak ítélt dolgozatokat a folyóirat megjelenteti, illetve értékes könyvcsomaggal jutalmazza. A legkiválóbb szakdolgozat írója megkapja az MTA Modern Filológiai Társaságának elismerő díját.

A dolgozatokat a filologia.hu@gmail.com címre várják, legkésőbb 2011. szeptember 30-ig. A levél tárgyába írják bele: Az év szakdolgozata, valamint a levélben adják meg a következő adatokat: a pályázó neve, egyeteme, szakja(i), témavezetője, a dolgozat megvédésének éve, a dolgozatra kapott érdemjegy, a dolgozat címe és témaköre.

A díjakat a társaság éves konferenciáján adják át. A pályázatra benyújtott dolgozatokat a szerkesztőbizottság harmadik személynek nem adja át, csupán a Filológia.hu folyóiratban jelentetheti meg.

/pályázatfigyelő/

Augusztus 2-ig pályázhatnak a Szent Koronát és a koronaőrséget megörökítő novellákkal vagy rajzokkal a 6 és 18 év közötti gyerekek és fiatalok.

A kiírás szerint a rajzokat a Magyar Koronaőrök Egyesülete, 1185. Budapest, Honvéd u 2. postai címre, a novellákat a koronaorseg@koronaorseg.hu email-re kérik küldeni.
A rajzokból kiállítást szerveznek, a beküldött novellákat pedig a www.koronaorseg.hu honlapon teljes egészében közzéteszik.
A három legjobbnak ítélt rajz alkotóját és novella íróját szeptember 24-én jutalomban részesítik.

Hetvenöt évvel azután, hogy Federico García Lorca költőt a spanyol polgárháborúban kivégezte a francoista milícia, egy történész alighanem fellebbentette a fátylat a halálát övező rejtélyek egyikéről: azoknak a gyilkosoknak, akik 1936 augusztusában elhurcolták és kivégezték a költőt, már ismert a nevük és a kilétük.

Garcia Lorcát a francoisták baloldali meggyőződése és homoszexualitása miatt ölték meg, de talán közrejátszott ebben a Cordoba nagy családjai közötti ellenségeskedés is - bár erről egyelőre nem közölt többet a kutató. Caballero szerint a költőt Granadában tartóztatták le 1936. augusztus 16-án, és másnap azoknak a katonai erőknek az utasítására végezték ki, amelyek Francisco Franco tábornok vezetésével fellázadtak a demokratikus köztársasági kormány ellen.

A kivégzés gyakorlati végrehajtásában egy nemzetőr (guardía civil), a milícia rohamcsapatának három tagja, két rendőr, továbbá a költő egyik távoli, "exaltált" emberként ismert unokatestvére vett részt - állítja Caballero. Meggyilkolásukra Nicolas Vesco ezredes adta ki a parancsot, ő a Granada élére Franco tábornok által kinevezett kormányzó jobbkezének számított. A kivégzőosztagot Manuel Martinez Bueso vezette, aki a viznari francoista osztaghoz tartozott. A tűzparancsot a francoista rohamcsapat hadnagya, Mariano Ajenjo Moreno adta ki.
Az 1936-39-es kegyetlen spanyol polgárháború idején a francoisták által kivégzett köztársaságiak száma a különböző becslések alapján 400 és 800 ezer közét tehető.

Program:

Jún. 24. 20.00.
- Nem vénnek való vidék
(feliratos, amerikai thriller, 2007, 122 p.)

Júl. 1. 20.00.
- A szabadság útjai
(feliratos, amerikai dráma, 2008, 112 p.)

Júl. 8. 20.00.
- Színes fátyol
(feliratos, kínai - amerikai dráma, 2006, 125 p.)

Júl. 15. 20.00.
- A felolvasó
(feliratos, német - amerikai dráma, 2008, 124 p.)

Júl. 22. 20.00.
- A hercegnő
(feliratos, angol-francia –olasz tört. dráma, 2008, 110 p.)

Júl. 29. 20.00.
- Benjamin Button különös élete
(feliratos, amerikai dráma, 2008, 166 p.)

Aug. 5. 20.00.
- A szerelemről és más démonokról
(feliratos, Costa-Rica-i- kolumb. dráma, 2009, 97 p.)

Jegyár: 900 Ft
Nyugdíjas és diákjegy: 650 Ft

/filmhu/

Máltai irodalmi est a Café Jubileeben, június 23-án, csütörtökön, este 7-kor.

Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának vallettai és budapesti irodája szervezésében kerül sor arra a máltai irodalmi estre, melynek vendége Adrian Grima, a máltai irodalmi szcéna új generációjának egyik kiemelkedő képviselője. Grima néhány művét máltai nyelven olvassa fel. Az eredeti nyelven elhangzó részleteket a közönség magyar fordításban is hallhatja. A hazai közönség számára talán kuriózumnak számító nyelv melódiája és ritmusa Kalmus Felicián cselló improvizációjával egészül ki, így alkot az este folyamán a költészet és a zene kreatív párost.

/nyest/

Kereshető és letölthető formátumban az internetre kerül a brit nemzeti könyvtár, a British Library - szerzői jogokkal már nem védett - negyedmillió könyve, kiadványa.

Az internethasználók a könyvtár és a Google stratégiai együttműködése révén ingyen juthatnak majd hozzá több mint 250 ezer 1700 és 1870 között készült kötethez - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján a British Library.
A digitalizálásra váró művek közé került a Mária Antónia francia királynéról szóló, 1791-ben megjelent feminista kiadványtól kezdve az első, belsőégésű motorral rendelkező tengeralattjáró 1857-es tervrajzán át, a vízilovak életét bemutató 1775-ben készült ismeretterjesztő könyvig számtalan különleges dokumentum.
A digitalizálás költségeit a Google állja, amely az elkészült alkotásokat a Google Books felületén, illetve a British Library honlapján keresztül szabadon kereshető és elektronikusan letölthető formátumban teszi közzé.
A brit nemzeti könyvtár gyűjteményében 14 millió könyv és csaknem 1 millió folyóirat található.

Akkor lehet a magyar nemzet szabad, ha minden részében szabaddá válhat - jelentette ki Markó Béla, erdélyi magyar költő, író, politikus vasárnap Gödöllőn.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori elnökének, a román kormány miniszterelnök-helyettesének a magyar szabadság napja alkalmából Gémesi György, (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) Gödöllő polgármestere, a díjat gondozó alapítvány elnöke adta át a kisplasztikát és az oklevelet.

Az ünnepélyen - amelyen jelen volt Antall József néhai miniszterelnök özvegye is - Gödöllő polgármestere méltatta az utolsó szovjet katona Magyarországról való 1991-es távozásának alkalmából törvényben is rögzített szabadság napja jelentőségét, majd a hasonló nevet viselő díjról szólva kijelentette: az elismerést immár 13. éve azok kapják, akik az átlagembernél többet tettek a magyarságért, illetve a szabadságért.

Idén a díj sorsáról döntő alapítvány Markó Bélának, az RMDSZ volt elnökének, a román kormány miniszterelnök-helyettesének ítélte oda az elismerést - jelentette be. Hozzáfűzte: Markó Béla nagyon sokat tett azért, hogy az RMDSZ a legerősebb határon túli érdekérvényesítő szervezetté, illetve kormánytényezővé váljon. A kitüntetett személyisége példa lehet mindenki számára, hiszen politizálását nem a "csatabárd kiásása", a konfrontáció, hanem az optimizmus és a türelem jellemzi.

/Magyar Hírlap/

Az Orfeum az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közreműködésével csatlakozik a múzeumok éjszakája eseményhez. Az est a múzeumok éjszakája-karszalaggal látogatható, a belépő helyben is megvásárolható.
Az Orfeumok éjszakája, avagy egy könnyed nyáresti szórakozás... című esten Csákányi Eszter, Falusi Mariann, Kulka János és Peller Károly is fellép. A tavaly novemberben megnyílt Orfeumban június 24-én 18 órától várják a közönséget, a program hajnali négyig tart.
Az élő zenét Farkas Gábor dzsessz-triója, az Orfeum zenekara adja.
Mint írták, tavaly novemberig, az Orfeum megnyitásáig évtizedeken át hiányoztak az éjszakai életből az olyan egykori orfeumok, mint a Kék Macska vagy a Folies, vagyis azok a helyek, ahol egykor az irodalmi és a színházi élet nagyjai is megfordultak.
A felnőtt jegy 1400 forint, a gyermekjegy 600 forintért kapható, a jegybevétellel az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet támogatják a szervezők.

Jövőre kiadják José Saramago utolsó, befejezetlenül maradt regényét - jelentette be kedden Madridban Pilar de Rió, a Nobel-díjas író özvegye.

A világhírű portugál író ezen a regényen dolgozott, amikor 87 esztendős korában, éppen egy éve, tavaly júniusban elragadta a halál. Mint az özvegy elmondta: a mű a hadiiparral és az illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozik.

Saramago 1993-ban hagyta el Portugáliát, majd a Kanári-szigeteki Lazarotén telepedett le. Házában múzeumot rendeztek be.
Az író életművének utolsó befejezett regénye, a Káin 2009-ben jelent meg.

/pophalo/

200 éve, 1811. június 14-én született Harriet Beecher Stowe amerikai írónő, a Tamás bátya kunyhója című regény alkotója.

A Connecticut állambeli Litchfieldben egy 11 gyermekes családban látta meg a napvilágot, apja presbiteriánus lelkész volt. 1836-ban férjhez ment apja egyik kollégájához, Calvin Ellis Stowe lelkészhez és bibliatudóshoz, házasságukból hét gyermek született. Harriet egy helyi iskolában tanított, az 1830-as évek végétől pedig már elbeszélései, cikkei jelentek meg különböző lapokban, s kiadták a gyermekek számára összeállított földrajzkönyvét is.
Ebben az időszakban Cincinnati a rabszolgatartó és a szabad területek között fekvő határváros volt, Harriet itt szembesült először a rabszolgaság minden borzalmával. Kapcsolatba került szökött rabszolgákkal, s barátai elbeszéléseiből, a déli államokban tett látogatásai során sokat megtudott a rabszolgatartó államokról, a rabszolgák helyzetéről. 1849-ben megjelent egy Kanadába szökött rabszolga, Josiah Henson önéletrajza, végül ez indította Harrietet a Tamás bátya kunyhója megírására. A mű 1851-52-ben folytatásokban jelent meg egy washingtoni folyóiratban, s óriási sikert aratott, az utolsó rész közlésekor a teljes regényt is kiadták. 1852-ben színpadi változata is elkészült, s hamarosan több nyelvre is lefordították.
A művet sok támadás is érte, ezekre válaszul született 1853-ban a Kulcs a Tamás bátyja kunyhójához című könyv, ebben a rabszolgaság kritikáját alátámasztó dokumentumokat tett közzé.
1856-ban újabb regényt jelentetett meg Dred címmel, ebben ismét a rabszolgaság eltörlésért szállt síkra.

A XVII. JAK Tanulmányi Napokat Párhuzamos örökségek, előttünk az elődeink címmel pénteken és szombaton rendezik meg a fővárosi Kossuth Klubban. A konferencia arra a kérdésére keres választ, miben különbözik az írók irodalomtörténete az irodalomtörténészekétől, továbbá körüljárja a kortárs irodalom hagyományválasztásainak témáját.
Pénteken terítékre kerül többek között Szép Ernő kapcsolata Kertész Imrével és Tandori Dezsővel, valamint Radnóti Miklós, Weöres Sándor és Juhász Ferenc viszonya a kortárs magyar lírával. Szombaton az érdeklődők egyebek közt Déry Tibor és a Kádár-korszak irodalma, Mándy Iván és a kortárs magyar futballkönyvek, illetve Csáth Géza és Tolnai Ottó címmel hallhatnak előadást.
A JAK-füzetek Ünnepi Könyvhétre megjelent legújabb köteteit - Deres Kornélia Szőrapa és Szabó Marcell A szorítás alakja című verseskötetét, Aaron Blumm Biciklizéseink Török Zolival című prózakötetét és a Műhely Kör Friss dió című antológiáját - pénteken 19 órától mutatják be a budapesti Nyitott Műhelyben. Az esten Deres Kornélia, Szabó Marcell, valamint az antológia két közreműködője, Halász Margit és Garaczi László olvassák fel műveiket.
A József Attila Kör mai formájában 1989 óta tevékenykedik fiatal írókat, költőket, kritikusokat, irodalomszervezőket, irodalomtörténészeket, szerkesztőket, műfordítókat tömörítő érdekvédelmi szervezetként.

Nem számít újdonságnak, hogy a nők többet olvasnak a férfiaknál – kommentálta az olasz sajtó az Istat statisztikai hivatal felméréseit arról, hogy a nők ötvenhárom százaléka vesz rendszeresen könyvet a kezébe, miközben a férfiaknak csak negyven százaléka vallja magát olvasónak.

A 20-24 közötti életkorban az olasz nők olvasási kedve még erősebbnek bizonyul (65 százalék), és a nők járnak többet könyvesboltba is, mivel általában a gyerekek könyveit is ők szokták megvenni. A nők a szépirodalmat preferálják, a férfiak inkább a kézikönyveket és a humoros történeteket szeretik. A nők a legvaskosabb köteten is végigrágják magukat, a férfiak nem szégyellnek egész oldalakat átugrani. Ha tehát az írók sikerre törekednek, a női olvasók kegyeit kell keresniük – összegezte a felméréseket a Corriere della Sera napilap online oldala.

Arra a kérdésre azonban, hogy végül is a nők miért olvasnak többet a férfiaknál a Feltrinelli kiadó keresett választ. A honlapján végzett vizsgálat meglepő eredményt adott: a nők azért olvasnak többet, mivel gazdagabb a fantáziájuk – válaszolta a felméréshez csatlakozók hatvannyolc százaléka. A nők a könyvekkel pótolják a férfiakban való csalódásukat – huszonkét százalék szerint. Tíz százalék úgy válaszolt, a nők azért olvasnak többet, mivel álomvilágban élnek. „Volt idő, amikor csak a férfiak olvastak; az 1800-as évek végén a regényeket a díványon sóhajtozó nőknek írták; ma a nők álomvilága megmaradt, de olvasni a metrón utazva, a gyerekek elalvása után vagy két e-mail között szoktak” – jegyezte meg a lap.

/HírTV/

Elkészült a Márai-program első ötszázas listája. A könyvkultúra támogatását célzó projekt első fordulójában kiválasztott 250 irodalmi és 250 tényirodalmi könyvcímet csütörtökön hozták nyilvánosságra Budapesten.

Szőcs Géza kiemelte, hogy a kormányzat semmilyen formában nem befolyásolta a könyvek kiválasztását. Az államtitkár külön kitért arra, hogy a programot megelőző "rémült hangú nyilatkozatok" ellenére egyetlen Wass Albert-mű vagy a vitatott szerzővel foglalkozó kötet sem került a programba.

Összesen 273 kiadó pályázott, amelyből 28 volt határon túli. A teljes lista az interneten is elérhető, az NKA honlapján (www.nka.hu). Az első forduló kerete 435 millió forint volt, amelyből a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 25 millió forintot kapott könyvszakmai rendezvények szervezésére, 400 millió jut a könyvvásárlásra és tízmillió forintot fordíthatnak a kollégiumok például ösztöndíjak kiírására.

AMárai-program műközpontú, ezért minden olyan könyvvel pályázhattak a kiadók, amelyből legalább kétszáz példány áll a raktárukban.