Irásművek

Először jelenik meg angolul Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme, egy Amerikában született magyar történész-politológus, Kőrössy László fordításában. A fordító egy budapesti antikváriumban talált a történelmi eposzra, de csak később látott neki a fordításnak. A munka évekig tartott, Kőrössy amennyire lehetett, megtartotta az eredeti szósorrendet, mintának az angol Jakab király-féle bibliafordítás stílusát tekintette. Így irodalmunk egyik remekműve négyszáz év után eddigi legnagyobb olvasóközönsége elé léphet.

/Magyar Hírlap/

A Tchibo és a Kávészünet együttes öt fővárosi iskolában tart Trendhagyó Irodalomórát november során. A szerencsés intézmények Budapest 23 kerületének regisztrált általános iskolái és gimnáziumai közül kerülnek ki, a fogyasztók szavazatai alapján. A zenés irodalomórán a kötelező tananyagban szereplő költemények mellett, kortárs magyar költők versei is elhangzanak majd.

A Kávészünet együttes napjaink egyik legnépszerűbb fiatal kultúraközvetítő formációja, a legnagyobb közösségi oldalon, több mint 22 ezer rajongójuk van. A Csillag születik című tehetségkutató műsorban feltűnt zenekar, a Tchibo támogatásával, idén májusban kezdte Trendhagyó Irodalomóra sorozatát. A különleges tanórákon a duó neves magyar költők verseit adja elő megzenésített formában, illetve segítenek a diákoknak egy-egy vers megtanulásában. A vállalat és az együttes között létrejött
hosszú távú együttműködés célja, hogy a zenés verstanuláson keresztül egyre több fiatallal ismertesse és szerettesse meg a költészetet.

/eletforma.hu/

Szeptember 27-én 17 órától a Somogyi-könyvtár vendége lesz Spiró György, a Kossuth-díjas író, költő, műfordító, akivel Ilia Mihály irodalomtörténész, Szeged Város díszpolgára beszélget.

Rangos hazai könyvkiadókhoz kötődő írókat lát vendégül az októberi könyvtári napok programjain a Somogyi-könyvtár. A sorozat nyitórendezvényére már szeptember hónap végén sor kerül. A beszélgetésnek külön aktualitást ad, hogy a Magvető Kiadó idén ismét megkapta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) az Év kiadója díját. A Magvető azzal büszkélkedhet, hogy az élvonalbeli magyar szerzők műveit legnagyobb számban jelenteti meg, emellett nagy hangsúlyt kap a pályakezdő tehetségek felfedezése, első műveik megjelentetése, továbbiak megalkotásának segítése. Folyamatosan adja ki számos 20. századi magyar klasszikus életművét vagy fontosabb munkáit, továbbá a kortárs világirodalom kiemelkedő szerzőinek köteteit.

/Szeged Ma/

Aligha van az egész világon olyan régi termék-kiállítás, mint a Frankfurti Könyvvásár. Igaz, nem is nagyon lehetne olyan produktumot találni, amely lényegében öt évszázada változatlan, és állandóságában is mindig új és vonzó. A könyv pedig ilyen, már a XV. század végén összegyűltek a német városban a könyves szakemberek, és azóta is minden évben találkozót adnak a kiadók, kereskedők, terjesztők, nyomdászok, kreatívok. Ebben az évben (okt. 12-16.) közel háromszázezer szakmai látogatót várnak, a kiállítók cégek száma hétezer háromszáz.

A hatalmas érdeklődés azt jelzi, mintha a gazdasági válság éppen a könyvet nem érintené kegyetlenül. Valójában más a helyzet, jelentős apadás figyelhető meg. A krízis tehát a könyvpiacot sem hagyta érintetlenül, a kiállítók mégis töretlenül Frankfurtba igyekeznek, pedig a részvételi költségek nem alacsonyak. A programot tanulmányozva kiderül, hogy a nagy érdeklődés nagy valószínűséggel a digitális könyvkiadás új fejleményeinek, és üzleti kilátásainak szól a fokozott érdeklődés. És nyilván annak, hogy senki sem gondol arra: a könyvnek vége, ez az évszázados kulturális alaptevékenység, az olvasás, átalakul tableteken futatott média-csomagokká, digi-trükkösködéssé. Az olvasók ugyan nyitottak a változásokra, igénylik is az új eszközök nyújtotta lehetőségeket, de alapvetően a tartalom az, amiért pénzt adnak, a tartalom kelti fel az érdeklődésüket.

/ITBusiness/

A Nobel-díjas Kertész Imre 2001 és 2003 között írt naplóját adja ki a Magvető Kiadó, a Mentés másként című 240 oldalas kötet pénteken kerül a boltokba. A kötetben az író a legszemélyesebb tapasztalatairól ír egy olyan időszakban, amelyben eldöntötte, hogy Budapestről Berlinbe költözik, majd 2002 őszén megkapta az irodalmi Nobel-díjat, közben próbálta befejezni Felszámolás című regényét. Egy naplóról van szó, tele személyes reflexióval.

Az olvasó megtudhatja például, hogy miért tért át Kertész Imre a számítógépen való írásra, utalva az alkotó súlyosbodó betegségére, megpróbálja feldolgozni a Parkinson-kórt és minden aspektusát számba venni.
Továbbá a naplóból kiderül, hogyan élte meg Kertész Imre a Nobel-díj körüli napokat, mit látott és mit álmodott, mi a véleménye az ezredforduló politikai káoszáról, és hogy "miképpen menthető másként a szabadság és a személyiség".

/NÉPSZAVA/

Lu Hszün (Lu Xun) születésének 130. évfordulója alkalmából tíz elbeszélést tartalmazó kötet jelenik meg magyarul. A modern kínai irodalom atyjaként tisztelt író-költőt Galla Endre sinológus ismertette meg korábban a hazai olvasókkal, és neki köszönhető az újonnan könyvesboltokba kerülő kiadvány is.

Galla Endre három évvel ezelőtti halála után özvegye, Mao Szu-fu (Mao Sou Fu) találta a hagyatékban a teljesen kész, illetve félig befejezett fordításokat. A hiányos munkákat a sinológus egykori tanítványai egészítették ki, a kötetet pedig Mao rendezte sajtó alá.

Lu Hszün (1881-1936) novelláit és elbeszéléseit a modern kínai irodalom alapműveinek tartják. Ő fordult először a kelet-európai irodalom felé, számos magyar művet ültetett át kínaira. Egyik kedvence Petőfi Sándor volt, biztatására fordították le távol-keleti ország nyelvére a Szabadság, szerelem című verset, amelyet az érettségizett kínaiak széles körben ismernek. Magyarul mindeddig az Irodalom, forradalom, társadalom című esszégyűjtemény és a Hajnali virágok alkonyi csokorban elbeszéléskötet jelent meg Lu Hszüntől.

/kitekinto.hu/

Száztíz ország 7500 kiállítója érkezik a hamarosan kezdődő 63. Frankfurti Könyvvásárra. A világ egyik legnagyobb irodalmi rendezvényére 280 ezer látogatót várnak.

Az idei vásár díszvendége Izland lesz, 38 izlandi vagy Izlandról író szerző 203 újonnan megjelent műve mutatkozik be. Németország a vásárra időzítve sok izlandi művet jelentetett meg németül, ezek többsége, 80 cím szépirodalmi. A díszvendégnek járó pavilonban több száz fotó és video-portré jeleníti meg az izlandi irodalmat. Az október 11-i nyitóünnepségen beszédet mondanak Arnaldur Indridason és Gudrún Mínervudóttir híres izlandi szerzők és felszólal Ólafur Ragnar Grímsson izlandi elnök.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tájékoztatása szerint a magyar stand idén 100 négyzetméter alapterületű, félsziget jellegű lesz, s áttekintést ad a hazai és határon túli legfrissebb magyar könyvtermelés külföldön is figyelmet érdemlő alkotásaiból. A standot Burger Barna fotóművésznek a magyar irodalom jeleseiről készített portréi díszítik.

Mario Vargas Llosa, Umberto Eco, Jan Weiler és Charlotte Roche is bejelentették részvételüket a könyvvásáron, amely október 12-én nyitja meg kapuit a szakmai látogatók előtt. A filmes szakma is képviselteti magát az eseményen, jelen lesz például Roland Emmerich rendező és Rupert Everett brit színész is.
Október 16-án adják át a Börsenverein Béke-díját, melyet idén Bulem Szanszal algériai írónak ítélt oda a szakma.

/metropol/

Szobrot állítanak Sütő András erdélyi írónak, az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő személyiségének a "leghűségesebb városban", Sopronban. A köztéri alkotást szeptember 30-án, az író halálának 5. évfordulóján avatják fel a Deák tér nyugati szegletében, a református templommal szemben.

A közadakozásból megvalósult bronz mellszobrot Bocskay Vince erdélyi szobrászművész készítette. Szarka László ismeretei szerint ez lesz az első köztéri alkotás a Kárpát-medencében, amely emléket állít az Anyám könnyű álmot ígér című regény, a személyiség és a hatalom összefüggéseit faggató Csillag a máglyán, az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Káin és Ábel című paraboladrámák szerzőjének.

Sütő András és Sopron kapcsolatáról Szarka László elmondta: az író 75. születésnapját Sopronban tartották 2002-ben, több civil szervezet, köztük a szoborállítást indítványozó körök rendezésében. Ezen az eseményen vette át az ünnepelt a Köztársasági elnöki érdemérmet, amelyet az egyetemes magyarságtudat elmélyítéséért, egész életművéért adományozott a Herder- és Kossuth-díjas alkotónak Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök.

 Tavaly emlékestet rendeztek Sopronban Sütő András tiszteletére, s akkor merült fel a gondolat a soproniakban, hogy állítsanak köztéri szobrot az írónak, aki esszéiben, tanulmányaiban és szépírói műveiben is az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságára tanított.

Bocskay Vince szobrászművész munkája a fiatal Sütő Andrást ábrázolja. A mellszobor végleges helye a Deák téren lesz nem messze Deák Ferenc és Kölcsey Ferenc szobrától.

Egy-egy könyvet már most is lehet kölcsönözni az Amazonnál – pontosabban idén júliusban indult el a projekt, melynek keretében elsősorban diákoknak tesznek hozzáférhetővé olcsóbban tankönyveket, jegyzeteket. A vizsgák után keveseknek van szükségük a régi tananyagra, ezért megéri nekik a könyv árának akár negyedéért egy időre inkább kölcsönözni.

A Wall Street Journal informátorai szerint az Amazon nem áll meg itt: az ügyfelek havidíjért juthatnának hozzá a virtuális könyvtár kínálatához. A cikk szerint egyelőre a régebbi könyveket tennék hozzáférhetővé, a frissen publikáltakról ebben a kontextusban nincs szó.

A kiadók nem fogadták egységesen kitörő örömmel az elgondolást, sokan attól tartanak, árt az üzletnek az Amazon megoldása.

Az ötlet pedig nem egyedi: Spanyolországban a 24symbols már próbálkozott hasonlóval, illetve a filmekkel már működik ez az Amazonnál is: az Amazon Prime szolgáltatás előfizetői évi 79 dollárért egy sor korlátlan szolgáltatást kapnak az Egyesült Államokban – beleértve filmeket és sorozatokat is az Amazon videótárból – reklámok nélkül.

Virtuális olvasnivalóval ugyanakkor sok könyvtár szolgál – újságokat, magazinokat, sőt, hangoskönyveket, zenét, videót is lehet kölcsönözni. A gond az, hogy nem túl széles a választék – bár a digitalizálás itthon is gőzerővel folyik. A Petőfi Irodalmi Múzeum önálló honlapja, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 1998 tavasza óta menti át a legújabbkori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásait a digitális korba – és teszi ingyen hozzáférhetővé a műveket. A DIA mellett a Magyar Elektronikus Könyvtár fejlődött a másik legismertebb ingyenes e-book szolgáltatásává itthon. Bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: felajánlhat saját műveket vagy mások írásait, feltéve, hogy ezzel nem sért szerzői jogokat. Mindkettő nagy előnye, hogy ingyenes, és nem kell hozzá drága ekönyv-olvasó, hiszen pda-n, okostelefonon vagy a számítógépen is lehet olvasni.

/hvg.hu/

Lassan előlépnek a homályból, nevet kapnak a francia irodalom "négerei", de a szakértők szerint ezzel együtt is a megjelenő könyvek mintegy harmadának "nem egészen tisztázott az apasága". Ez a megállapítás a párizsi Le Figaro Magazine-ban olvasható, a hetilap hosszabb írásban foglalkozott azzal, hogy nem egy híres szerző műveibe titokban idegen tollak is "besegítenek". Mint ismeretes, maga Balzac is pályája elején más szerzők számára dolgozott, mivel úgy akkor még többet kereshetett, mintha kezdőként saját neve alatt publikál.

2001-ben például Loana, a Loft Story című első francia valóságshow nyertese könyvet írt történetéről. A műből 120 ezer példány kelt el, s a borítón Loana mellett egy bizonyos Jean-Francois Kervéan neve is feltűnt. A férfi később a l'Expressnek elmondta: "Én írtam a szöveget és Loana hagyta jóvá, amikor elkészült. Addig az volt a szokás, hogy a "néger" nevét nem tüntetik fel. Ám mivel egész Saint-Tropez látta, hogy folyton ott trappoltam mögötte, az a döntés született, hogy nevemet társszerzőként feltüntetik a belső címlapon. Ezért 100 ezer frankot kaptam".

Azóta a könyvkiadás szabályai átalakultak, és az "irodalmi néger" fogalom kiment a divatból. Ma "munkatársnak" nevezik őket, és a kiadók a borítón kisebb betűvel vagy a belső oldalon a cím alatt feltüntetik a nevüket. Az ilyen "bedolgozó" írók főleg az önéletrajz műfajában jeleskednek, és dokumentumok alapján alkotnak.

A munkatárs egyes esetekben csak átolvassa és kijavítja a "sztár" kéziratát a publikálás előtt, más esetekben ő végzi az adatgyűjtést, és ő szerkeszti a könyvet a fő személyiség nevében. A "sztár" és a munkatárs néha alig 30 órát tölt együtt, a személyiség vall az életéről, a munkatárs jegyzeteket készít, és igyekszik stílusát az illető beszéd- és gondolkodásmódjához igazítani. "A kapcsolat vagy létrejön, vagy nem, egyfajta szerelem első látásra - vagy semmi. Olyan tevékenység ez, amelyben arra törekszünk, hogy a másik tükrévé váljunk" - mondta el Catherine Siguret, aki "munkatársként" olyan személyiségek könyveit írta, mint például Claudia Schifferét, a szupermodellét, vagy több ismert médiasztárét.

/kultúrpart/

Június óta nem tudja fizetni a Pécsen szerkesztett irodalmi-művészeti folyóirat, a Jelenkor a szerzők honoráriumát és a havonta megjelenő lap nyomdaköltségét.

A Jelenkor évente 25 millió forintból gazdálkodik. Az összeg nagyjából felét mindig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fedezte, Pécs városától 3-4, Baranya önkormányzatától kétmillió forintot kapott eddig a folyóirat, a lap eladásából általában négymillió forint folyt be a kasszába. Az NKA idén is utalta a megpályázott és elnyert támogatást, a város viszont – bár ígéri – 2011-ben még nem adott pénzt a Jelenkornak. A gondot fokozza, hogy a megye kiszállt a lap finanszírozásából, és a tehetős vállalkozások egyelőre nem érzik fontosnak a folyóirat szponzorálását. Pedig a havonként 120 oldalon megjelenő lap presztízse ma is irigylésre méltó. Felsorolhatatlan, hogy irodalmunk hány jeles alkotója publikált a lapban, most például Bertók László, Darvasi László, Esterházy Péter, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Konrád György, Kovács András Ferenc, Márton László, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina viszi új műveit elsőként hozzájuk. Az ezer példányban nyomtatott folyóirat háromnegyedét megvásárolják, s a lap megtalálható a legjelentősebb hazai könyvtárakban. Mindezek ellenére kérdéses, hogy a lap októberi száma megjelenik-e majd, véli Ágoston Zoltán, mivel a Jelenkor többmilliós adósságának kifizetésére nincs pénze a szerkesztőség kiadójának. Biztató jelként értékelte ugyanakkor, hogy a hétfőn közzétett, segítséget kérő nyílt levele nyomán többen is jelezték, szívesen előfizetnek a folyóiratra.

/pecsinapilap/

Irodalmi profilú oktatási központot alapítótt Menyhért Anna, Lóránd Zsófia és Balogh Endre, hogy új oktatási modellt honosítson meg a magyar oktatási kultúrában, és alternatívát kínáljon a szabadidő hasznos eltöltésére, továbbá közelebb hozza a kortárs kultúrát a közönséghez.

Az alapvetően a modern nyugati pedagógiai mintára létrejött iskola filozófiája, hogy a kreativitás örömforrás lehet, és a kultúra boldogság. Felnőttek, kicsi gyerekek és diákok maguk is eljuthatnak a számukra leginkább megfelelő kreatív kifejezésmódokig – ám könnyebben elsajátíthatják ezeket, ha hozzáértő tanárok segítik őket ebben a folyamatban, és mások példáit is megismerhetik. Ennek megfelelően a hirdettek meg a felnőttek számára igénybevehető, két éves, akkreditált íróiskolai képzés és kreatív írás kurzus mellett gyermekeknek külön kreatív újságírást és médiaiskolát. Gondoltak az érettségi előtt álló fiatalokra is, akik többek között a kortárs irodalommal ismerkedhetnek meg itt. Ezen kívül az 5K indít például kortárs képzőművészettel, operával és műfordítással foglalkozó felnőtt foglalkozásokat.

Az alapítók, akik több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a kreatív írás, a kommunikáció és a művészettudományok terén, olyan tapasztalt, neves és közismert tanárokat és előadókat kértek föl, mint Berg Judit, Csaplár Vilmos, Háy János, Marék Veronika, Nádas Péter, Karafiáth Orsolya, Szilágyi István, Takács Zsuzsa vagy Tóth Krisztina.

Az 5K Központ együttműködő partnere a szabadegyetemi oktatás terén komoly hagyományokkal bíró Kossuth Klub, melynek Múzeum utcai épületében kezdődik október elején az oktatás.

/litera/

Nyílt levélben kért pénzügyi segítséget a pécsi irodalmi és művészeti folyóirat, a Jelenkor főszerkesztője, Ágoston Zoltán, a lap korábbi fenntartója, a Baranya megyei önkormányzat ugyanis az év elején elutasította a támogatási kérelmüket.

"Pécs városa nem hivatalos formában, azaz nem számon kérhető módon ígért ugyan támogatást, de ebben az évben mindeddig szintén nem nyújtott pénzügyi segítséget a működésünkhöz" – írja Ágoston a levélben, amely szerint a jelentős folyóirat napokon belül fizetésképtelenné válik, a következő, októberi szám pedig így nem is tud megjelenni. A levél szerint a lap már június óta tartozik a szerzői honoráriumokkal.

2010 végéig a folyóirat fő támogatója a Baranya Megyei Önkormányzat volt, ám az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzat 2011-től átcsoportosította kulturális támogatásait, azokat lényegében a Tudásközpont fenntartására fordítva. Ennek köszönhetően az Irodalom és Művészetek Háza megszűnt eredeti formájában létezni, és bár a Jelenkor szerkesztősége maradhatott a nagyobbrészt kihalt épületben, de forrásai teljesen elapadtak.

A Jelenkor 1958-ban indult el, az idei az 53. évfolyama.

/hvg/

A sokszínű brazil kultúrából ad ízelítőt kiállításokon, irodalmi, gasztronómiai, zenés és táncos eseményeken keresztül a Brazil hét - Semana brasil elnevezésű programsorozat, amelyet hagyományteremtő céllal rendez meg a Magyarországon Élő Brazilok Tanácsa és a dél-amerikai ország nagykövetsége.
Az eseménysorozat hivatalosan már szeptember 7-én, Brazília nemzeti ünnepén kezdetét veszi egy fogadással, a programok egy nappal később kezdődnek Sergio Valmir Bosa brazil festőművész kiállításával, amely az I. kerületi Hapimag Galériában lesz látható október 15-ig.

Néptánc- és népzenei bemutatók, táncoktatás, capoeira-bemutató és -workshop várja szeptember 10-én a Brazília ízlés szerint - Fedezd fel Brazíliát! elnevezésű egész napos programon az érdeklődőket a Brazil Kulturális Központban, a VII. kerületben. A hétvége második napján, szeptember 11-én utcafesztivált rendeznek, erről a capoeira és a tánc mellett a foci sem hiányozhat, valamint ügyességi játékokkal, élő zenével és brazil fogásokkal készülnek a szervezők a Pesti Bisztróban.

A brazil hét utolsó előtti napja a gasztronómia jegyében telik, a vendégek ételkóstolót kapnak, felfedezhetik a hagyományos brazil konyha receptjeit, a dél-amerikai ország édességeit, gyümölcsleveit, de még főzőiskola (feijoada) is lesz. A Corcovado étteremben zenés-táncos vacsora zárja a napot.
A fesztivál szeptember 13-án filmvetítéssel zárul, a Művész moziban Karen Harley rendezését, a Kincsek a szeméttelepen című díjnyertes dokumentumfilmet vetítik.

/prae.hu/

Bár számtalan irodalomtörténeti és könyvtörténeti érdekesség kapcsolódik Heckenast Gusztáv könyvkereskedő, könyvkiadó és nyomdatulajdonos személyéhez, neve mégis az 1848. március 15-i forradalommal került be a köztudatba: Landerer Lajossal közös nyomdájában láttak napvilágot a szabad sajtó első termékei, a Nemzeti dal és a Tizenkét pont.

A kassai német evangélikus lelkész fia nem nyomdásznak készült. Iskoláit Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi körülményei miatt fel kellett hagynia a tanulással, és fűszerkereskedőnek állt. 1826-ban költözött Budapestre, és elhatározta, hogy valami érdekesebb foglalkozás után néz. Wigand Ottó könyvkereskedőnél helyezkedett el, és olyan kitűnő szakmai gyakorlatra tett szert, hogy amikor hat év múlva Wigand Lipcsébe költözött, megvásárolta és felvirágoztatta üzletét. Bár műveltsége és családi hagyományai révén erősen kötődött a német kultúrához, óriási munkát végzett a magyar irodalom terjesztésében. Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz jórészt elpusztította, ekkor magyar írók siettek a segítségére a Budapesti árvízkönyv című kiadvány jövedelmével, külföldi kollégái pedig elengedték tartozásait.

Heckenast egy év elteltével hatalmas vállalkozásba kezdett és európai viszonylatban is gazdag, nyolcezer kötetes kölcsönkönyvtárat nyitott. 1840-1842-ben Bibliographiai Értesítő címmel ő adta ki az első havonta megjelenő hazai könyvészeti szaklapot. 1840-ben társult a dinamikus, de eladósodott Landererrel, cégük ettől kezdve 1863-ig a Landerer és Heckenast nevet viselte. A könyvnyomtató intézet a Belváros szívében, a ma is álló Horváth-házban, a mai Kossuth Lajos utca 3. számú épületben működött. Legfontosabb kiadványuk az ötezer előfizetővel, de annál nagyobb befolyással és hatással rendelkező Pesti Hírlap volt, amelyet Kossuth Lajos szerkesztett (bár lemondásakor éppen arra hivatkozott, hogy elege van a két nyomdászból).

1848 márciusában az üzlettársak már értesültek Petőfiék terveiről, Landerer 14-én papírt készíttetett elő, és meghagyta munkásainak, hogy pontosan, gondosan dolgozzanak. Másnap, amikor a tömeg élén érkező márciusi ifjak a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását követelték, Landerer "engedett az erőszaknak", sőt súgva maga is segítette a szabad sajtó első termékeinek létrejöttét. Heckenast viszont be sem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott-e meg magatartása hátterében - vagy akár az üzlettársak minden eshetőséggel, politikai fejleménnyel számolva közösen döntöttek így.

Landerer ezután hiába záratta be magát irodájába, a szabadságharc leverése után bujdosnia kellett, és később sem vehetett részt a cég irányításában. Heckenast egyedül vezette a nyomdát, amely társa 1854-ben bekövetkezett halála után az ő tulajdonába ment át. Kiadói tevékenysége 1860 után bontakozott ki igazán: ő jelentette meg a kortárs nagy magyar írók műveit, és 1854-ben indította útjára a híres Vasárnapi Újságot.

Heckenast 1873-ban eladta vállalatát a Franklin Társulatnak, amely a következő hetven évben meghatározó szerepet játszott a magyar könyvkiadásban. A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem történetének nagy egyénisége 1878. április 10-én halt meg Pozsonyban.

/prae.hu/

Fernando Vallejo kolumbiai születésű író kapja a spanyol nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését, a mexikói guadalajarai könyvvásár díját.

A 68 éves szerző műveit angol, német és francia nyelvre is lefordították. La virgen de los sicarios című, 1994-es munkájából film is készült Barbet Schroeder francia rendező feldolgozásában.

A guadalajarai könyvvásár díjáról döntő zsűri értékelése szerint Fernando Vallejo a kortárs spanyol nyelvű irodalom legszemélyesebb hangvételű, legellentmondásosabb alkotói közé tartozik.

A medellíni születésű írónak eddig kilenc regénye és esszékötete jelent meg, Kolumbiáról szóló filmek is fűződnek nevéhez. Az 1971 óta Mexikóban élő Vallejo a november 26. és december 4. között megrendezendő könyvvásáron veheti át a díjat és a vele együtt járó 150 ezer dollárt - jelentették be a szervezők.

/hirado.hu/

A 81 esztendős Adonis az első arabul író szerző, aki elnyerte a Goethe-díjat. A költő Szíria északi részén született Ali Ahmad Said néven, de fiatal korában politikai okokból el kellett menekülnie szülőhazájából. Jelenleg Párizsban él, de továbbra is arabul írja verseit. A díjról döntő zsűri méltatásában kiemelte, hogy Adonis modern európai eszmékkel és kritikai gondolkodással gazdagította napjaink arab kultúráját az arab költészet hagyományaiban fellelhető klasszikus költői képek alkalmazásával. 

Sir Arthur Conan Doyle különc nyomozójának, Sherlock Holmesnak a történeteit világszerte az irodalomtörténet kincsei közt tartják számon – nem így Virginia amerikai szövetségi államban, amelynek egyik körzetében egyenesen száműzték az iskolai tananyagból.

Az illetékes tanügyi hatóság kivette a tantervből A skarlátvörös dolgozószoba című regényt, mivel egyes szülők kifogásolták, hogy a könyvben vélemlnyük szerint megsértik a mormon vallást.

Az 1887-ben, Conan Doyle 28 éves korában született történetben tűnik fel először Sherlock Holmes. A regény egyik fejezetében szó van egy mormon közösségben köttetett, kikényszerített házasságról. Az egyik diák szülei vallásukra nézve lealacsonyítónak tartották a vonatkozó részt, a körzeti tanügyi felügyelőség pedig igazat adott nekik. Bár a könyv csak egy iskolában szerepelt a kötelező olvasmányok között, a sok szülő által bírált döntés a körzet összes iskoláját érinti.

Az intézkedést Charlottesville-ben, Thomas Jefferson későbbi amerikai elnöknek, a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozójának szülővárosában hozták.

A Star Exponent című helyi lap szerint másfél évvel korábban a közeli Culpeperben hasonló módon vettek ki a tantervből egy könyvet "szexuális tartalmak ábrázolása" miatt. Akkor az Anne Frank naplója című művet száműzték, a zsidó kislány ugyanis a nácik elől bujkálva rejtekhelyén pubertáskori gondolatairól is ír naplójában.

/nol/

Ismét megszervezi Íróiskoláját a Magyar Írószövetség. A szeptember végén induló új évfolyamban jeles kortárs költők, írók és irodalomtörténészek oktatnak, vezetnek szemináriumokat illetve tartanak előadásokat.

Az Írószövetség célja, hogy olyan magas színvonalú, összetett képzést nyújtson, amely korábban nem volt még Magyarországon. Jelentős hangsúlyt fektetnek a gyakorlatra: a hallgatók szemináriumok keretében sajátíthatják el az írói mesterség fogásait. Másfelől előadásokat hallgatnak a tizenkilencedik, huszadik és huszonegyedik századi magyar és világirodalomról, valamint az irodalomtudomány legalapvetőbb kérdéseiről. Az előadások a kortárs irodalmi élet fontos praktikus kérdéseiről is szólnak, úgy mint a különböző intézményekről, folyóiratokról, a digitális irodalomról és a szerzői jogokról.

A jelentkezési szándékot – az Íróiskola honlapjának fejlesztése miatt – egyelőre az Írószövetség titkárságán lehet jelezni, a titkarsag@iroszovetseg.hu címen. Augusztus végén mindenkinek személyre szólóan válaszolnak.

A kurzusok mindenki számára nyitottak. Ajánlhatók azoknak, akik írni szeretnének, de nem tudják, hogyan kezdjenek neki és azoknak, akik már írnak, és szeretnék íráskészségüket fejleszteni, írásaikat másokkal megvitatni.

A kétéves tanfolyam a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által akkreditált képzés.

/sfportal/

A József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) augusztus 23. és 27. között rendezi meg irodalmi táborát a szigligeti alkotóházban – tájékoztatta a szervezet az MTI-t. A táborban közgyűlést is tartanak, ekkor választják meg a JAK következő elnökét és a JAK-füzetek sorozatszerkesztőit is.

A tábor programját három tematikus beszélgetés színesíti, amelyekkel a társművészetekre kíván "ablakot nyitni" az irodalmi szervezet. A képzőművészet területét Verebics Katalin és Fehér László festőművész, valamint Szegedy-Maszák Zoltán médiaművész képviseli. Z. Halmágyi Judit, Ekler Dezső és Zoboki Gábor építészek beszélnek szakterületükről, a kortárs építészet tendenciáiról.

/kultura.hu/

A Nemzeti Kulturális Alap pályázatot hirdet a közművelődési intézményekben magas színvonalon működő amatőr alkotó művészeti közösségek szakmai fejlesztésének támogatására. Pályázni lehet továbbá új produkciók szakmai anyagainak beszerzésére is. A rendelkezésre álló keretösszeg összesen 35 millió forint, önrészre ebben az esetben sincs szükség.
Benyújtási határidő: 2011.szeptember 19.

A Nemzeti Kulturális Alap ismét lehetőséget ad közművelődési intézményeknek pályázati támogatáshoz jutni.

Téma:
A közművelődési intézményekben magas színvonalon működő amatőr alkotó művészeti közösségek szakmai fejlesztésének támogatása, az új produkciók létrehozásához és bemutatásához szükséges szakmai anyagok beszerzésének támogatásával 2011. november 1. – 2012. május 31. közötti megvalósulási időszakban.

Tervezett keretösszeg:
35 millió Ft

Pályázók köre:
- közművelődési intézmények, megyei közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szervezetek,
- a 2009. január 1-je előtt bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező, közművelődési intézményben működő, székhely befogadó nyilatkozattal rendelkező amatőr alkotó művészeti közösségek.

Határidő:
2011. szeptember 19.

/orientpress/

Cenzúrázni akarja az iráni kulturális minisztérium a perzsa irodalom egy több mint nyolcszáz éves szerelmi eposzát. A Mehr hírügynökség szerint 831 év után be akarják tiltani a Khosru és Sírin című könyv egyes részeit. Khosru és Sírin szerelmi drámáját 1177-ben írta Nizámi Gandzsavi, 1180-ban jelentették meg először. Azóta a perzsa irodalom legismertebb eposzai közé tartozik.

A kiadó a nyolcadik kiadás szedését akarta megváltoztatni, ezért engedélyeztetésre elküldték az anyagot a minisztériumnak. Nabati szerint sokként érte őket, amikor a minisztérium közölte, hogy bizonyos részeket cenzúrázni kell. Ide soroltak olyan mondatrészeket, mint „elmentek valahová, hogy egyedül lehessenek”, vagy „kézen fogva”.

Az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni irodalomban tilos férfi és nő testi közeledésének ábrázolása. A kulturális minisztérium és az iráni iszlám vezetés jogkörébe tartozik a könyvek és filmek engedélyeztetése. Nizámi Gandzsavi (1141–1209) a perzsa irodalom legjelentősebb alkotói közé tartozik.

Leila és Madzsnún című szerelmi költeménye ihlette Eric Clapton világhírű, Layla című slágerét is.

/MNO/

A TV2 négy héten át adja Ken Follett A katedrális című regényének tévés adaptációjat szeptember 1-től. A sorozatban többek között olyan színészek játszanak, mint Donald Sutherland, Ian McShane és Rufus Sewell. A filmet egyébként Magyarországon, a fóti filmgyárban forgatták.

Follett könyve az 1989-es első kiadás óta a könyv több mint 18 millió példányban kelt el világszerte és közel 30 nyelvre fordították le, köztük magyarra is. A díjnyertes regény rajongói majdnem 20 évet vártak a filmes adaptációra. 2009-ben a Tandem Communications, a Muse Entertainment és a Scott Free Films elkészítette a 40 millió dollár költségvetésű, 8 órás minisorozatot, melynek Kingsbridge-ben játszódó jeleneteit Magyarországon forgatták.

/MaxOnline/

Szalai Borbálát szinte kizárólag gyermekeknek író szerzőként tartják számon Kárpátalján, jóllehet más műfajokban is alkotott. Elismertséget, népszerűséget viszont azzal szerzett, hogy fülbemászó versein nevelkedtek a kárpátaljai magyar fiatalok nemzedékei. A helyi magyar sajtóban rendszeresen publikált, majd kötetekben is megjelent alkotásaival a magyar nyelv szeretetét oltotta be a szovjet időszakban felnövekvő kárpátaljai magyar ifjúságba. 

A rendszerváltás után gyermekversei számos magyarországi kiadványban, kötetben is napvilágot láttak.

/hvg/

Az anyanyelvi kultúrára, benne a klasszikus és kortárs magyar irodalomra fókuszál a szerdán kezdődő 39. Tokaji Írótábor, amelynek rendezvényeire mintegy kétszáz hazai és határon túli írót, költőt, esszéírót, esztétáz, irodalomtörténészt várnak a szervezők.

A témaválasztást a felgyorsult integráció és globalizáció indokolja. Szóba kerülnek a támogatási rendszerek itthon és külföldön, az írószervezetek szerepe és feladata, a magyar folyóirat- és könyvkiadás válsága, a magyar irodalom helyzete a magyar nyelvterületeken, a digitalizált irodalom, valamint a magyar irodalom a médiában és az oktatásban.